Amikor jó néhány éve rátaláltam az energiák világára, akkor az állandó fáradtság és fizikai fájdalom kényszerítettek rá erre az útra. Egyfolytában kerestem a megoldást, orvostól-orvosig, tanfolyamtól-tanfolyamig járva. Az utamon rengeteg értékes információval és emberrel találkoztam, de az igazi áttörést az jelentette, mikor megéreztem, hogy a legfontosabb és egyben első lépés a szemléletváltás kell legyen! Hogyan látom és érzékelem magamat? Mint anyagba zárt psziché vagy mint egy nyitott és változékony energiarendszer?
Ez a kérdés közvetlenül elvezetett ahhoz a felismeréshez, hogy valóban minden energia: a testem, a gondolataim, a kapcsolataim, maga az egész univerzum! Az előző nézőpontom, melyben az anyag és a psziché voltak a domináns elemek, a determináltság és a megváltoztathatatlanság érzésével hatották át az életemet. A lényem, mint változékony és nyitott energiarendszer, a szabadaság és a lehetőségek érzését tették meg életem alapzöngéjének.
Ebből az új alapérzésből kiindulva kezdtem el gondolkodni azon, hogyha minden energia, akkor a fájdalom is energia.
A fájdalom – legyen az testi, pszichikai vagy spirituális eredetű-,
az energiaáramlás elakadásának következménye. Az anyag és psziché központú gondolkodás alapján ez hihetetlennek tűnik, New Age blablának hangzik. De a ‘minden energia’ gondolkodásmódból kiindulva ennek igazsága egyértelmű!
Egy fájó pont a testben azt jelzi , hogy az adott területen nem az optimális módon áramlik az energia. Ha az energia elakad, görcsként, összehúzódásként érzékeljük. Ez a görcs úgy működik, mint egy fal: itt nem tud áthatolni az energia.
Ugyanígy működik ez pszichikai szinten. Ha van egy problémánk, amivel nem akarunk, vagy tudunk foglalkozni, akkor ez elakadást okoz az életünkben, a pszichikai energiák szintjén. Igaz, lehet, hogy ez nem úgy fáj, mint a testi fájdalom, vagy könnyebben a szőnyeg alá söpörhető, de ettől még nem oldódik meg. És amíg valami fel nem oldja, addig ott marad akadályként.
Az energiák elakadhatnak a spirituális szinten is. Ez a szint a nagyobb, univerzális egységhez köt minket. Az itt kialakult „energiadugulás” kérlelhetetlenül visszanyom minket az anyag világába, korlátozva intuíciónkat és inspirációnkat.
Az érdekes az, hogy mindezek az energiadugulások kifejezhetik magukat fizikai fájdalomként.
A ‘minden energia’ szemléletből kiindulva nem elsődlegesen fontos, hogy tudjuk mi a fájdalom oka ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk a kellemetlen érzést. Ebből a nézőpontból a lényeg, hogy visszaállítsuk azt az energia állapotot, melyben lehetővé válik a szabad áramlás. Mert minden ami zárt, csak önmagán belül tud mozogni, és ami önmagán belül mozog, áramlik egy zárt rendszeren belül, az örvényt alkot. Az örvény pedig befelé és lefelé húz.
Munkám során az általam leghatásosabbnak talált energianyitó módszer az, amely mindhárom energia szinten – fizikai, pszichikai és spirituális – közelít a tapasztalt elakadáshoz.
Röviden összefoglalva ennyit mondhatnék egy zárt energiarendszer feloldásával kapcsolatban. Először is fel kell ismerjük, hogy egy rendszer lezáródott. Másodszor meg kell nyissuk magunkat a rendszer megnyitása felé. Harmadszor pedig irányt kell adni a felszabadult energiáknak. Mert aminek nem adunk irányt az kontrollálatlanul szerteárad vagy leragad az első akadálynál. Ettől a kontrollálatlan állapottól pedig sokszor annyira félünk, hogy inkább lezárva tartjuk az fájdalmas területet.